Köszönet Popovics Vikinek az alábbi összefoglalóért

Közgáz: II. konzultáció, összefoglalás

Say dogma: minden termelés megteremti a saját keresletét.

Keynes (angol közgazdász 1883-1946)

1936-ban megjelent könyve, melyben általánosította a dolgokat. Előzmények: Túltermelési válság, 33-ban Hitler hatalomra jutásaàközmunkaszervezésàfogyasztás nő

Gazdasági válság 1929-1933

Multiplikátor:

(Keynes nevéhez fűződik)

Szorzó, szorzószám

Posztulátum:

(Keynes nevéhez fűződik)

Bizonyítás nélkül elfogadott egyszerűbb igazságra vissza nem vezethető tétel; sarktétel, alapigazság.

A jelenségek egy csoportjának megértéséhez szükséges elmélet kiinduló alapja.

Axióma:

(Keynes nevéhez fűződik)

Sarkigazság, külön bizonyítás nélkül elfogadott alapfeltevés.

Akcelerátor:

Gyorsít, felgyorsít (biológiából átvett fogalom)

Akcelerációs együttható:

Az a mutató, amely megadja, hogy a fogyasztási cikkek iránti kereslet növekedését vagy csökkenését milyen mértékben haladja meg a beruházások növekedése, illetve csökkenése.

Diszkrecionális:

Kizárólagos jog

Zénón paradoxonok:

Formális logikára hoz példákat.

A modern makroökonómia működésének (a kibocsátás meghatározásának) két közgazdasági felfogása:

1. Klasszikus felfogás:
F a kompetitív piaci körülmények között a rugalmas ár és béringadozás szerepe a meghatározó (az árak és a bérek teljesen rugalmasak, így az árak gyors módosulása eltüntetheti a túlkeresletet, ill. a túlkínálatot a piacról)

F a makroökonómiai politika nem befolyásolja a kibocsátás szintjét; a makroökonómiai politika csupán a gazdaság árszínvonalát befolyásolja.

2. Keynesiánus felfogás:
F az árak és a bérek rövid távon rugalmatlanok

Fa makroökonómiai igazodás a kiadásoknak a megváltozott jövedelmekhez való igazodása révén történik meg

Fa kormányzat makroökonómiai politikája befolyásolhatja a kibocsátást és a munkanélküliséget

Kibocsátásmeghatározódás

A háztartások megtakarításainak és az üzleti szervezetek beruházásainak kapcsolata.

ØA háztartások megtakarításai a rendelkezésre álló jövedelmektől függenek.

E. Engel törvényszerűségei:

v Ha a jövedelem alacsony a pénz nagy részét élelmiszerre költik, ha növekszik a jövedelem másra is költenek

(SZD, HD: A korosztályok hogyan költik a jövedelmüket?)

ØA beruházások állhatatlanok (kiszámíthatatlanok)

ØAz emberek megtakarítási szándékát és az üzleti szervezetek beruházási hajlandóságát a kibocsátás változásai hozzák összhangba: a nemzeti kibocsátás egyensúlyi szintje az SS (megtakarítási) és az II (beruházási) görbék metszéspontjában van, azaz az egyensúlyi kibocsátás a C+I (fogyasztás + beruházás) függvénygörbének a 45°-os egyenessel alkotott metszéspontjában jön létre.

A kibocsátás fenntartható pályája:

Az a kibocsátási szint, ahol a családok önként és tartósan annyit takarítanak meg, amennyit az üzleti világ önként és tartósan beruház.

KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA

A költségvetési politika a multiplikátor modellben

Øa kormányzati kiadások növekedése – változatlan adók és beruházások mellett – expanziós hatást gyakorol a nemzeti termékre. A C+I+G függvénygörbe felfelé, a 45°-os egyenessel alkotott magasabb egyensúlyi metszéspontba tolódik el.

ØAz adók csökkentése – változatlan beruházások és kormányzati kiadások mellett – emeli a nemzeti termék egyensúlyi szintjét.

Multiplikátor modell

A beruházási multiplikátor hatást gyakorol a kibocsátásra. A beruházások növekedése a kibocsátás és a foglalkoztatottság bővülését eredményezi, csökkenése esetén viszont ezek zsugorodnak. A multiplikátor felfelé és lefelé is működik, felnagyítva a beruházások növekedését illetve csökkenését. A legegyszerűbb multiplikátor számszerű kifejezése: az a szám, amellyel a beruházások változását meg kell szorozni, hogy megkapjuk az összkibocsátásban bekövetkező változást:
1/MPS = ’/(1-MPC)
(Mivel a megtakarítások egységnyi növekedésének előidézésével mindig az egységnyinél több jövedelemnövekedésre van szükség.)

Takarékossági paradoxon

A takarékosság növekedése gazdasági depressziók idején még csökkentheti is a kibocsátást, miközben a beruházások nem növekednek. A fogyasztás és a beruházás csak a klasszikus világban versenyez szükségképpen egymással, ahol a foglalkoztatottság teljes marad.

A költségvetési politika működése

1. Automatikus stabilizátorok
   Øadóbevételek
   Ømunkanélküli segély, ill. jóléti transzfer kifizetések
2. diszkrecionális programok
   Øállami foglalkoztatási program
   Øtranszfer kifizetési program
   Øadóprogramok, adókulcsok

Aggregált kínálat, konjunktúraciklusok, munkanélküliség

Táblázat: Népesség és gazdasági aktivitás 1990-1998
(KSH munkaerőmérlegek)

Táblázat: inaktívak aránya:

(Száz gazdaságilag aktív lakosra jutó inaktív lakos)
(Világgazdaság 2000 február 18.)

Táblázat: Termesztés - Technológia

Aggregált kínálat:
az aggregált kínálat a társadalom termelőképességéből, azaz a potenciális kibocsátásból vezethető le.

Az AS görbe ábrázolása rövid távon:

A potenciális kibocsátás (Q*) szintjéig viszonylag lapos, majd a kibocsátás magasabb szintjéig meredeken függőleges irányba fordul.

Az aggregált kínálat rövid távon meghatározó tényezői:

Øa potenciális kibocsátás növekedése – változatlan költség mellett – jobbra tolja el az AS görbét

Øa termelési költségek növekedése (változatlan potenciális kibocsátás mellett) egyenletesen felfelé mozdítja el az AS görbét.

Potenciális növekedés fő meghatározó tényezői

Ø a tőke és munkaráfordítások növekedése

Ø a tudás és a technológia fejlődése, a hatékonyság javulása

Hosszú távon a potenciális kibocsátás növekedése egyenletes

Konjunktúraciklusok:

Øa kibocsátás, az árak, a kamatlábak és a foglalkoztatás mozgásai;
Ø az aggregált kereslet mozgásait, azaz a C+I+G eltolódását tükrözik;
Ø Oka: a potenciális és a tényleges GNP közti rés tágulása, illetve szűkülése;

Okun törvénye:

A tényleges GNP-nek a potenciális GNP-hez viszonyított 2%-os csökkenése a munkanélküliségi rátának a munkanélküliség természetes rátájához viszonyított 1 %-os emelkedésével jár.

A gazdasági problémák kezelésének megítélése a közgazdasági iskolák szerint

ð Keynesiánus iskola
a lényeg az aggregált kereslet stabilizálása (a keresletorientált gazdaságpolitika eredményesen alkalmazható a rövid távú ciklusok stabilizálására)

ð Kínálat oldali iskola
A lényeg az aggregált kínálat befolyásolása, azaz az alacsony adókulcsok segítik a gazdasági problémák megoldását.

Az adócsökkentések hatásai:

1. az AD görbét kifelé (jobbra) tolják el;
2. a potenciális kibocsátást növelik

Konjunktúraciklusok fázisai

1) Recesszió
A raktárkészletek felszámolása, ðaz üzleti beruházások csökkenése, ð a munkakereslet csökkenése (az átlagos munkahét rövidül, majd kényszer-szabadságok ill. munkanélküliség) = az üzleti profit zuhanása, a törzsrészvény árak, a hitelkereslet, a kamatlábak csökkenése
â

2) Mélypont (=fordulópont)
â

3) Expanzió
A kamatlábak, a profitok, az árak emelkedése
â

4) Csúcspont (= fordulópont)

A körfolyamat kezdődik elölről

Konjunktúraciklus okai:

1. Külső tényezők
   népességnövekedés, népességmozgás, aranyleletek, tudományos felfedezések, technológiai újítások, politikai események, háborúk, stb.
2. Belső, gazdasági tényezők
   kölcsönhatásban vannak a külső tényezőkkel

A lakosság csoportosítása a foglalkoztatás szempontjából

Munkaerő állomány:

ð Foglalkoztatottak
akiknek van fizetett munkájuk
van munkájuk, de betegség, szabadság, vagy sztrájk miatt nem dolgoznak

ð Munkanélküliek: nincs munkájuk, de aktívan munkát keresnek

Munkaerő állományon kívüliek:

ð Nincs munkájuk, de nem is keresnek munkát.

Munkanélküliség kategorizálása

ð Frikciós = surlódásos (a különböző munkahelyek közötti mozgás)

ð Strukturális (tartós válság egyes körzetekben vagy iparágakban)

ð Ciklikus (a gazdaság hanyatlása miatt kényszerszabadságra küldés)

(x)